Kicsit megizzasztott, amikor a keró a Nagykörút-Gutenberg balkanyarban ledobta a láncot és üresen forgott - mondjuk ha beragad, az sem lett volna kevésbé izzasztó. Szerencse (?), hogy csak tanuló motorosok, meg a kísérő kocsijuk volt mögöttem.
Egyáltalán nem volt kedvem a kerószereléshez, de nem volt más választás. A kerék hátrahúzásához már nem volt elég hely, maradt a láncszemkiszedés. Megtörtént, rakom össze, húzom meg a kontrakarrögzítő csavart, és... Nem, nem menetszakadás. Eltört a csavar. Na itt elfogyott az összes nemlétező kerószerelő kedvem, elballagtam Boriszhoz, kaptam tőle csavart. Megkérdeztem, hogy meddig van, majd hazaballagtam, rövid távra elegendően összeraktam a bringát, az elvitt Boriszhoz. Otthagytam, hogy majd holnap megkérdezem az árat, és délután megyek érte. Mondjuk nem sürgős, eltömegközlekednék egy alaposabb kivizsgálás alatt, ami után megmondja, hogy mennyiért lehetne úgy megcsinálni, hogy legalább egy évig ne kelljen hozzányúlni. Na majd a legközelebbi szabadság alatt megkérdezem a szakit, hogy lehetne-e erről szó.
De az is lehet, hogy egy új keró lesz a vége, még nem tudom.
